RólunkAktualitásokTudástárGaléria 

De Gerando Antonina művei

De Gerando Antonina a kolozsvári leányiskola első igazgatónője volt. Nemcsak a gyakorlatban tett sokat a tanulók oktatásáért, hanem könyveiben is értékes tanulságokat vont le az utókor számára. Elvetette az ódivatú pedagógiai elveket és felismerte, hogy a leányoknak is teljes körű képzést kell biztosítani. Úgy vélte, hogy a tudomány a nőket sosem fogja veszélyeztetni, viszont a „félműveltség” okozhat problémákat. Ezért szorgalmazta, hogy a nemzeti követelményeknek megfelelően alkossák meg a magyar lányiskolák tanrendjét. Művei hatással lehetnek a mai ember számára is, ezért ezekből szemezgetve szeretnénk egy kis ízelőt adni sokszínű munkásságából.
 
Nőtan vagy az asszonyi hivatás tudománya (1880)
 
De Gerando Antonina hitvallása az volt, hogy a tanítás a legnagyobb a művészet a földön, melynek célja gondolkodásra nevelni a lányokat. Nőtan című művében, melyet növendékeinek írt, rendkívül részletesen és közérthetően fejtette ki azt, milyen feladatok várnak a nőre gyermekként, feleségként, anyaként, a háztartás vezetőjeként és a társadalomban munkavállalóként. A könyv tizenkét fejezete sorra veszi a női élet legfontosabb jellemzőit, és hasznos tanácsokkal látja el az olvasót.
 
Háztartástan (1883)
 
Ebben a tematikában a másik érdekes és rendkívül összeszedett műve a Háztartástan, amelyet növendékei tankönyvként is használtak. Ez a mű öt fejezetre tagolódik, és teljes képet nyújt a korabeli polgári életről. Az első rész a háztartási ismeretekről szól, amelybe beletartozik a ház és környékének tisztán tartása, gondozása, az étkezések sorrendje, a háziállatok tartása és a kertgondozás is. A későbbi részekben emellett olyan témákat is részletez, amelyeket abban az időben még a fiúiskolákban sem tanítottak, mint például az államgazdaság alapelvei, a nemzetközi és polgári jogok ismertetése vagy a társadalmi tudományok rövid bemutatása.
 
Neveléstan (1881)
 
De Gerando Antonina véleménye szerint a lányoknak is teljes körű képzést kell nyújtani és lehetőséget kell biztosítani valamennyi tantárgyra. 1881-ben Kolozsváron megjelent Neveléstan című művében arra vállalkozott, hogy a neveléstudomány nagyon elvontnak tűnő eszméjét közérthetőbbé tegye. Az egyoldalú német pedagógiai rendszerrel szemben ő a francia szempontokat részesítette előnyben. Elsősorban az anyák és a serdülő lányok számára igyekezett ismereteket nyújtani, és ezzel együtt a nevelés ügyét az érdeklődés középpontjába állítani.

Franczia felsőbb leányiskolákról (1885)
 
Antonina a leányneveléssel kapcsolatban számos esetben idézte Franciaország példáját, egyik művét teljes mértékben ennek szentelte. Franczia felsőbb leányiskolákról című könyvében fontos hasonlóságokat és különbségeket fogalmazott meg a magyar neveléssel kapcsolatban. Művében azt az álláspontot képviselte, hogy a fiatal lányoknak ugyanolyan joga van a tanuláshoz, mint a fiúknak. Véleménye szerint ahhoz, hogy az ifjak jó nevelésben részesüljenek, legfontosabb teendő: művelt anyákat képezni. „Ki a nőnevelést kezében tartja, az a jövő nemzedék érzületét tartja a kezében.”(De Gerando Antonina: Franczia felsőbb leányiskolákról, 1885)
 
Zene-elmélet és ének-iskola (1885)
 
Zene-elmélet és ének-iskola című tankönyvét Kolozsváron írta 1884-ben, azonban Budapesten publikálták. A mű alapvetően Joseph-Mauricie Chevé újszerű zeneelméleti technikáját mutatja be, akit Kodály Zoltán előfutárának is emlegettek. A francia módszert Antonina hét évig használta, tapasztalatai szerint ez a technika kiváló lehetőség a diákok zenei fejlesztésére. A százlapos tankönyv külön érdekessége, hogy Liszt Ferenc írt hozzá ajánlást.
 
A legújabb nevelési reformok Francziaországban (1890)
 
A szeretet az egyedüli teremtő erő – emelte ki Antonina több írásában is. Ez a könyv is erről a gondolatiságról árulkodik. Arra a problémára próbálta ráirányítani a figyelmet, amely a fegyelem területén jelentkezett. Úgy gondolta, hogy hiányzik a szeretet az iskolákból, kollégái általában csak a tanítással törődnek. A legújabb nevelési reformok Francziaországban című művében az új francia École Alsacienne és École Monge iskola nevelési reformjait veszi sorra, felhívva a figyelmet a testmozgásra és a szelídségre való ösztönzésre. Erről tanúskodik az alábbi idézet is: „Egy-egy osztályban soha sincs több 25—30 növendéknél. Ekkor lehet haszonnal életbe léptetni ez intézet jelszavát: szelídség, szeretet, bizalom, erély.”(De Gerando Antonina: A legújabb nevelési reformok Francziaországban, 1890)
 
Hogyan "lesz Magyarország?" (1894)
 
Hogyan "lesz Magyarország?” című művében Antonina rámutat arra, hogy a fejlődés a világ elkerülhetetlen törvényszerűsége, és ha egy nép nem tudja felvenni a fejlődés ütemét, menthetetlenül elpusztul. Egyúttal figyelmeztet arra is, hogy ne akarjuk teljes mértékben utánozni a modern országokat, hazánk tartsa meg leglényegesebb tulajdonságait, de ne féljen változtatni sem. Véleménye szerint, ha az egyének tulajdonságait a kívánt irányban tudjuk alakítani, akkor az egész társadalom meg fog változni.
 
De Gernado Antonina nevét érdemes megjegyezni, műveit megéri lapozgatni, javaslatait, tanácsait megfontolni, hiszen olyan nő volt, aki minden körülmények között önmaga tudott maradni, és minden erejével igyekezett fejleszteni a XIX. század végi leánynevelést.
 
Forrás:
Ambrus Attiláné Dr. Kéri Katalin – A modern nevelés útjain – De Gerando Antonina (1996)