RólunkAktualitásokTudástárGaléria 

Vándorkiállítások színfalai mögött

A Carola Egyesület kiemelten fontos feladatának tartja az emlékek megőrzését, ezért az elmúlt években több országjáró kiállítást is szervezett fontos történelmi eseményekkel és személyiségekkel kapcsolatosan. Ezek közül az egyik legjelentősebb a Hátrahagyottak emlékezete című kültéri kiállítás, amely az 1849-es aradi vértanúk szeretteinek állít emléket: azoknak a nőknek és gyerekeknek, akik egy életen át hordozták férjük, vőlegényük, édesapjuk elvesztésének tragédiáját. Az egyesület régi álma valósult meg azzal, hogy a tárlat 2019 októberében Aradra került. A szervezet hasonló sikereket ért el a Háromszéki honleányok kiállítással is, amely az 1848-as forradalom kevésbé ismert nőalakjainak, honleányainak állít emléket.
 
A kiállításokért Szebeni Zsuzsa, a sepsiszentgyörgyi Balassi Intézet, Magyarország Kulturális Központja sepsiszentgyörgyi fiókjának vezetője felel: ő szervezi, menedzseli, sőt, sok esetben ő állítja és gyűjti össze a tárlatokhoz szükséges anyagokat. Szebeni Zsuzsa a Népújság.ro-nak adott 2019. szeptemberi interjújában elmondta, a kiállítások esetében mindig igyekszik új tényeket, érdekességeket felkutatni és megmutatni azokat a nagyközönségnek. Emellett humoros történeteket is próbál megjeleníteni, mert úgy tartja, egy kiállítás nem lehet monoton.

Az interjúban hangsúlyozta, hogy a feldolgozott élettörténeteknek a megismeréséért sok levéltári kutatást végez, de az is előfordul, hogy magánúton indul el egyéni hagyatékok irányába. A levéltári munkák, az extra források, az internetes Arcanum adatbázis, a magánkézben levő dokumentumok kikutatása rengeteg időt és energiát vesz igénybe, de eredményes is. Véleménye szerint elengedhetetlen, hogy egy kiállításon érződjön, az alkotó otthonosan mozog a bemutatott életműben. A kutatás mellett fontosnak tartja a kiállítástechnikát is, mivel viszonylag gyorsan kell eljutnia egyik helyszínről a másikra, a Kolozsvári Magyar Napokról a Vásárhelyi Forgatagra, onnan Kézdivásárhelyre, Budapestre és Debrecenbe, majd vissza. A kültéri tárlatok esetében ugyanakkor a biztonságra és a masszivitásra is törekednie kell.

Szebeni Zsuzsa továbbá kiemelte, hogy a témákat igyekszik korszerűen tálalni, mert akár egy olyan gyönyörű anyagot is, mint a háromszéki honleányok története, az eredeti képanyag nem segítette. A honleányokról csak nagyon késői, nyolcvanas éveikben járó, megtört asszonyokat ábrázoló fotóik voltak, és amikor ebben a formában összeállították a kiállítást, rájöttek, hogy ezzel elriasztanának mindenkit. Ezért felkérték a Háromszék néptáncegyüttes tagjait, hogy vállalják el a honleányok szerepét, akiknek története ilyen formában került megjelenítésre.

A Carola Egyesület kuratóriumának elnöke az interjúban azt is elmondta, hogy eddigi legkedvesebb témája gróf Bánffy Miklós élettörténete volt, akinek az anyagából ered Szilvássy Carola története is, amely már önálló témává nőtte ki magát.
 
Forrás:
https://nepujsag.ro/articles/...
 
Fotó: Lorincz Csaba
HUENGRO